Az egész úgy kezdődött mint a mesében, hogy „egyszer volt, hol nem volt…..” Volt egy kislány, aki szívesen festegetett otthon magányosan. Nem voltak vele hasonló korú gyerekek a közelében, mert ahol lakott, csak pihenő telkek voltak. Egyedül laktak abban a végtelennek tűnő, hosszú utcában a családjával. A sok víkend telkes, télen ki se látogatott a telkére, tehát társasága is csak nyáron akadt. Így hát fogta a temperát, vízfestéket és el kezdett festegetni. Nem volt nagy sikerélménye, de szerette csinálni. Olyankor megnyílt számára egy egészen más világ, eltünt körülötte a tér és az idő.
